Az alábbi cikkben röviden összefoglaljuk legutóbbi megállapításainkat:

Nincs második lehetoség: felrobbanhat-e a Föld a globális felmelegedés következtében?

írta: Dr Tom J. Chalko, MSc, PhD,
A Geofizikai Szekció vezetoje, Scientific E Research P/L, Melbourne, Australia
eloterjesztette: 2001. április 8.

English,Arabic,Bulgarian,Swedish,German,Hungarian,Spanish,Italian,French,Russian,Portugese,
Chinese,Greek,Lithuanian,Croatian,Slovenian,Hebrew,Korean,Japanese

Összegzés:

A globális felmelegedés következményei sokkal súlyosabbak, mint korábban gondolták. Ezek a következmények bolygónk "belso magjának" újonnan felfedezett tulajdonságaival kapcsolatosak.

Jól megalapozott tény, hogy a Föld belso magja közel gömb alakú szilárd test, amely mintegy 1220 km sugarú, és bolygónk középpontjában helyezkedik el - ezt több évtizede végzett szeizmikus mérések is alátámasztják. Az általánosan elfogadott nézet szerint ez a szilárd test lassú növekedéssel érte el jelenlegi méretét a környezo folyadék "kristályosodása" révén. Ennek a "kristályosodásnak" a látens hoje látszólag megmagyarázza, hogyan termel hot ez a belso mag.

A jelen cikk tekintetbe veszi a Föld belso magjának globális hidrogravitációs egyensúlyi feltételeit, és szigorú, kényszeríto ereju tudományos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy bolygónk szilárd magjának mérete nem csökkenhet egy bizonyos minimum alá, mert egyébként a mag nem képes megmaradni a bolygó középpontjában.

Mivel a belso mag csakis nagyobb és nehezebb lehetett a múltban, mint ma - semmiféle "kristályosodás" révén nem alakulhatott ki. Ennek az egyszeru következtetésnek megdöbbento következményei vannak.

Képzeljünk el egy 1220 km sugarú gigászi objektumot, amely lassan egyre kisebb, könnyebb lesz, és évmilliók óta hot ad le. Mi lehet ez? Csakis olyasvalami, ami nukleáris bomlás révén termel hot.

A fentiek elsodleges következménye, hogy a Föld belsejében termelodo összes ho radioaktív eredetu. Más szóval, a Föld teljes egészében egy nukleáris reaktornak tekintheto, amelyet a szupernehéz belso mag különféle izotópjainak spontán maghasadása táplál, ennek bomlási melléktermékei találhatók a kéregben.

Az élet a Földön kizárólag e reaktor hatékony hutése miatt lehetséges - ezt pedig elsosorban a légkör vezérli. Jelenleg ez a hutés felel a magreaktorból illetve a Napból érkezo ho valamint az urbe kisugárzó homennyiség kényes egyensúlyáért, így a Földön az átlaghomérséklet 13 celsius fok körül alakul.

Az elemi hoáramszámítások azt mutatják, hogy minden egyes (1) foknyi átlaghomérséklet-növekedés a Föld felszínén akár 15 fokos homérsékletnövekedést is jelenthet a belso magban.

A cikk megvizsgálja a belso mag "megolvadásának" lehetoségét a légkör csökkeno hutokapacitásának következtében, mivel a légkör az ún. üvegházhatás miatt egyre több naphot vesz fel. Az olvadást gyorsítani képes tényezoket is megvizsgálja, például a fokozott szoláris aktivitást, amely egybeesik az üvegházhatásért felelos gázok növekvo kibocsátásával.

Egy efféle "olvadásnak" a legsúlyosabb következménye az lehet, hogy az olvadt belso magból suruségüknél fogva kiválnak az instabil izotópok. Az ilyen izoláció oly mértékben "feldúsíthatja" a mag nukleáris üzemanyagát, hogy láncreakcióhoz és egy hatalmas atomrobbanáshoz megfelelo körülményeket hozhat létre. Lehet-e a Földbol a Naprendszer másik "kisbolygó övezete"?

Köztudomású (pl. az évszakok váltakozása alapján), hogy a Föld felszíni homérsékleteit foként a napho befolyásolja. A sarkvidékeken azonban ez a tényezo minimális, ezért itt figyelheto meg a legjobban a bolygó belso hojének hatása. Az emelkedo jeges tengeri homérsékletek és a sarki jégtakaró olvadása lehetnek emiatt a belso magreaktor túlmelegedésének elso tünetei.

Míg a politikusok és az üzletemberek még mindig vitatják, hogy tényleg szükséges-e az üvegházhatásért felelos anyagok kibocsátának csökkentése, ugyanakkor büszkén elhárítanak magukról mindenféle felelosséget, a belso magreaktor már elkezdett túlmelegedni - a sarkvidéki vizek melegszenek, a jégtakarók olvadnak. Van-e elég képzeloeronk, értelmünk és tartásunk ahhoz, hogy felfogjuk a veszélyt, mielott a helyzet visszafordíthatatlanná válik?Click here for a list of active volcanoes

Mert nem lesz MÁSODIK LEHETOSÉGÜNK...

Hány fok választja el a "belso magot" az olvadáspontjától? Eleget tudunk ahhoz, hogy megjósoljuk a következo évtized naptevékenységének intenzitását?

Volcanoes become active and erupt violently not because the Earth's interior "crystallizes" as it is currently believed, but because the planetary nucleus is a nuclear fission reactor that needs COOLING.

Nem a miénk lenne az elso "civilizáció", amelyet a Természet ismeretének hiánya töröl el a Föld színérol. Szeretnénk az UTOLSÓ lenni? A Természet notórius sanyargatói érdemesek egyáltalán a létezésre?

"A bizonyíték: Ha az értelem nem képes vagy nem hajlandó felfogni az elemzést, nincs mód a bizonyításra." [The Freedom of Choice] ("A Választás Szabadsága" címen magyarul is megjelent.)

A jelen összegzés szabadon terjesztheto, feltéve, hogy nem változtatják illetve rövidítik meg. Valakinek tennie kell valamit! Mi folytatjuk a kutatást és közzétesszük az eredményeket. Te is segíthetsz, ha továbbítod ezt a kivonatot (vagy a rá mutató linket) barátaidnak, és mindazoknak, akik elég értelmesek ahhoz, hogy felfogják a fenti infomációt. Az egyetlen esélyünk, hogy elég embert tájékoztatunk a bolygón ahhoz, hogy ok azután tudatosan és értelmesen azt VÁLASSZÁK, hogy tetteket KÖVETELNEK az általuk megválasztott "vezetoktol". A hit nem elég. Az embereknek TUDNIUK kell.


A cikk teljes szövege megjelent (vagy rövidesen megjelenik) online a NU Journal of Discovery web-oldalon, amely (ellentétben a legtöbb folyóirattal) korlátozás nélkül, szabadon hozzáférheto. 

Szakérto:

Dr Tom J Chalko

Dr Thomas J. Chalko MSc, PhD
email: tjc@sci-e-research.com
Fax: +61 5681 6361
945 Gunyah Rd, Mt Best,
Vic 3960, Australia

© Scientific Engineering Research P/L 2000, All rights reserved